Kistermelői értékesítés: Hogyan kezdjek neki?

Amikor valaki kistermelőként termékértékesítésre adja a fejét, érdemes utánanéznie pár dolognak, ezt nevezhetjük piackutatásnak is. Maga a piackutatás komoly két féléves egyetemi tananyag, megelőzi számos tantárgy, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki szakértői szemmel kivitelezze ezt. Persze nekünk kistermelőként nem kell egyetemi diploma, elég ha a legfontosabb tényezőket vizsgáljuk meg. A következőkben szeretném bemutatni mik is ezek a tényezők.

Első körben vizsgáljuk meg mit is értek piackutatás alatt a kistermelői értékesítés kapcsán:

Neked kistermelőként információt kell gyűjtened, ezeket az információkat ki kell értékelned. Lehet ez most elsőre ijesztően hangzik, de amint majd szépen haladunk előre rá fogsz jönni, hogy egy részét magad is ismered, és alkalmazod is.

A piackutatás eredményeképpen adatokat kapsz, amelyeket természetesen fenntartással kell kezelni, hiszen minden módszernek megvannak a maga korlátai, viszont hozzásegíthetnek a döntéshozatalhoz. Miről is kellene dönteni? Például arról, hogy bevezetsz-e egy új terméket a piacra (például lekvárokat értékesítesz, és bővíteni szeretnéd a kínálatot szeder lekvárral), milyen áron értékesítsd, hol értékesítsd, mi legyen a célközönséged, mi legyen az elképzeld vásárlód (erről később még részletesen írni fogok).

Többféle piackutatási módszer van:

  • az egyik esetében a számokkal foglalkozunk, konkrét adatokkal. Ilyen adatok például a konkurencia által értékesített termék árak, ennek az átlagára.
  • a másik esetben a nem számszerűsíthető dolgokkal kell foglalkozni, ilyenek az emberi érzések, vélemények. Természetesen itt is lehetne számokat is melléjük tenni, de alapvetően nem a számszerűsítés a cél. Ilyen adat például az, amikor beszélgetsz az emberekkel, és a beszélgetések során kiderül, hogy sokkal többen szeretik a sárgabaracklekvárt mint a szilvát.

Na, de milyen adatokat kell begyűjtened?

Először is a konkurenciát és a piaci helyzetet kell elemezned.

Ezalatt értem azt, hogy fel kell mérned, hogy az általad eladásra kínált terméket hányan, hol, milyen minőségben értékesítik még az adott körzetben. Ezt szegmentálni lehet különböző helyszínekre, mint például piac, bolt, vásárok, pékségek, zöldségesek stb. Ezzel párhuzamosan érdemes a minőséget is vizsgálni, tehát az ár mellett azt is, hogy a konkurencia milyen áron kínál egy adott minőséget. Ez azért fontos, mert a minőség befolyásolja az árat.

A minőség alatt számtalan dolgot lehet érteni, ilyenek például a csomagolás, a beltartalmi érték, a kiszerelés. Például megnézem a piacon értékesített lekvárokat: milyen fajtákat értékesítenek, milyen a csomagolás, azon belül is az üveg, a lapka, a címke, milyen kiszerelésben értékesítik, és milyen áron. Feljegyezhetek további tényezőket, mint adott lekvárfajtákból és kiszerelésből mennyit visz ki a piacra, hogyan van elrendezve, milyen kiegészítőket használ (plakát, molinó, szórólap, tájékoztató füzet, névjegykártya stb.)

Így rengeteg adatod lesz, amit szépen rendszerezni kell, és körülbelül látni fogod, hogy a térségben milyen áron, milyen minőséget értékesítenek. Ez már segítségre lesz a saját árad kialakításánál. Természetesen nem kötelező neked hozzájuk igazítani teljes mértékben az árat, de legalább tudod, hogy mások mennyiért kínálják a termékeiket.

A következő és szintén nagyon fontos dolog a vásárlói erő elemzése. Ezalatt azt értem, hogy fel kell mérni, hogy az értékesítési területeden belül kik lehetnek a vásárlóid. Itt számos dologra lehet szegmentálni, korra, nemre, vásárlás helyére, vásárlás gyakoriságára, a kosárértékre (mekkora összeget költ egyszerre az adott termék megvásárlására, tehát hány kg, db terméket vesz egy alkalommal). Ezeket az adatokat több forrásból is beszerezheted:

  • beszélgetés a vevőkkel – de ne az ismerősökkel
  • internetes felmérés készítése, például kérdőív
  • szakmai fórumok, blogok adatai (mekkora igény van rá, esetleg kimondottan keresik az adott terméket többen is, de nem tudják hol lehet megvásárolni)
  • Központi Statisztikai Hivatal – itt is találhatsz számodra is érdekes adatokat
  • weboldal statisztika (később még írni fogok arról miért is fontos a weboldal a kistermelői értékesítésnél)
  • józan paraszti ész

Természetesen jön egy kis feketeleves. Nem csak az a fontos, hogy felmérd hány potenciális vásárlód lehet az adott területen, hanem arra is gondolnod kell, hogy közülük hányat tudsz majd elérni, és milyen formában tudod felhívni a figyelmüket a termékedre.

Az, hogy van egy nagyon szuper minőségű kistermelői terméked még önmagában kevés, hiszen ezt el is kell adni. Nem kellene, kell. Ahhoz, hogy eladd a terméket meg kell ismerned a vásárlóidat, a szokásaikat, és meg kell ismertetni velük a termékedet, sőt természetesen saját magadat. Itt nincs helye a szégyenlősségnek, arcot kell tenni a termék mellé, tudják kitől vehetik meg, és ami nagyon fontos: brandet kell építeni. A brand, vagy márka építése a kistermelői értékesítés kapcsán legalább olyan fontos, mint akármelyik multinacionális cégnél. Véleményem szerint még fontosabb, hiszen aki először ismeri fel a brand építés jelentőségét, az egy igen komoly piaci tényező lesz igen rövid időt alatt. Egy jól megtervezett és kivitelezett brand félelmetes erővel bír, a nulláról indulva rövid idő alatt a konkurens piaci szereplőket háttérbe lehet szorítani.

Erről fogok írni a következő cikkekben, érdemes lesz figyelemmel követni. 🙂

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkemről, és más hasznos tartalmakról akkor kérj emlékeztetőt! 🙂

SZUPER, kérek emlékeztetőt
Szólj hozzá!