Összefoglaló a mezőgazdasági munkavégzésről

Jelen összefoglaló azt mutatja be, hogy milyen feltételek szerint végezhet valaki Magyarországon mezőgazdasági munkát. Így ismertetésre kerülnek az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony – ezen belül kiemelten a mezőgazdasági idénymunka – szabályai, továbbá a mezőgazdasági munka hagyományos munkaviszonyban történő ellátásának főbb szabályai. Bemutatásra kerül még az egyszerűsített foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás egymáshoz való viszonya.

1. Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Bevezetésének indokai, a jogviszony célja:

Az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésének célja 2009-ben az volt, hogy a gyakorlatban kirívó visszaéléseken alapuló alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást felváltsa és helyébe egy új, egyszerűsített adminisztrációval létesíthető munkaviszony szabályai lépjenek.

Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás a gyakorlatban anomáliákhoz vezetett és sok esetben, tömegesen nem alkalmi jellegű tevékenység esetén is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti munkaviszonyt, illetve a fekete munkavégzés leplezésére is használták.

A jogalkotó célja tehát egyfelől e visszaélések visszaszorítására, másfelől a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentésére irányult, a papír alapú adminisztrációnak a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettséggel valófelváltásával, valamint a formalizált munkaszerződés alkalmazásával. A mezőgazdasági sajátosságok érvényesítése miatt külön kategóriaként szabályozásra került a növénytermesztési idénymunka fogalma is. A mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt (időjárásnak való kitettség, szezonalitás) a növénytermesztési idénymunka esetére az általánostól eltérő, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozás került kialakításra.

Az egyszerűsített foglalkoztatás modellje a rugalmas foglalkoztatás egyik legális formája. A hatályos egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) – a foglalkoztatás egyes formáinak rugalmasabb szabályozása érdekében – számos könnyítést tartalmaz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján történő munkavégzéshez képest.

Ugyanakkor az Efotv. célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva kerülhessen sor a munkaviszony létesítésére. Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest. Az Efotv. szabályai ezen célok elérésére megfelelőek, önmagukban kellő ösztönzést jelentenek ahhoz, hogy ezen foglalkoztatási formák a gyakorlatban hatékonyan alkalmazhatóak legyenek.

Főbb szabályai az Efotv-ben:

  • Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre, amit a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatott munkavégzésének megkezdése előtt kell teljesítenie.
  • Az egyszerűsített munkaviszony létrejöttéhez a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, de a feleknek lehetőségük van a munkaszerződést a törvényben meghatározott minta munkaszerződés felhasználásával megkötni.
  • A minta munkaszerződés alkalmazásának előnye, hogy a munkáltató nem köteles munkaidő-nyilvántartást vezetni és a munkabérről a tárgyhót követő hó 10-éig írásos elszámolást adni.
  • Egyszerűsített munkaszerződés-minta

Bejelentési módok:

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődne (de pl. eső miatt elmarad), vagy ha a bejelentés több napravonatkozott, (de pl. a második vagy harmadik nap elmarad a munka) akkor az érintett napon délelőtt 8 óráig van lehetőség.

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében a közteher mértéke 500 Ft naponta, míg alkalmi munka esetén 1.000 Ft naponta munkavállalónként.

A közteher megfizetésével nem terheli a foglalkoztatót társadalombiztosítási járulék,szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamintadóelőleg – levonási kötelezettség. Azonban az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bevallási kötelezettség alól nem mentesül, amit – a közteher-fizetési kötelezettséggelegyező időpontig – szintén a tárgyhót követő hó 12-ig elektronikusan a 1608 nyomtatványon kell megtennie.

Az egyszerűsített jogviszony keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül a társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén (így mezőgazdasági idénymunkánál) 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Az egyszerűsített foglalkoztatás fajtái: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, vagy alkalmi munka.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport,termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Az egyszerűsített munkaviszony keretében a mezőgazdasági idénymunka lehetővé teszi a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatók számára, az időjáráshoz vagy szezonhoz kötött munkák esetében a megnövekedett élő munka igényének rugalmas, gyors, legális kielégítését. A munkáltató akár 120 napig egybefüggően is foglalkoztathat mezőgazdasági idénymunka keretében.

A foglalkoztató részére a mezőgazdasági idénymunkánál a törvény létszámkeretet nem határoz meg, míg naponta alkalmazható alkalmi munkások számát a főállású foglalkoztatottak létszámától teszi függővé.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített jogviszonyban az alapbér

  • legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 2017-ben míg a „szakképzett” minimálbér a garantált bérminimum 87%-a. A minimálbér biztosítása szempontjából a napi 8 órás munkaidő az irányadó.

Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt, vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, melyhez a Taj számot és az adóazonosító jelet igazoló hatósági bizonyítványt be kell szereznie az állami foglalkoztatási szerven keresztül. A Kormányrendeletben meghatározott mentességi esetek kivételével azonban a harmadik országbeli állampolgár csak kétféle engedély alapján foglalkoztatható:

  • munkavállalási engedély alapján, melyet a munkáltató kérelmére állít ki az állami foglalkozatási szerv; vagy
  • összevont tartózkodási engedély alapján, melyet a harmadik országbeli (vagy bizonyos esetekben a munkáltató) kérelmére az idegenrendészeti hatóság állít ki.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás az Mt-ben – általános munkaviszonyhoz képest eltérések:

Az Mt. külön fejezetben (XV. fejezet) rendelkezik a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályokról. Ezen belül a 89. címben szabályozza az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra jogviszony, ha

  • a felek között már munkaviszony áll fenn,
  • a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a foglalkoztató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza, továbbá a közszolgálati tisztviselők, valamint közalkalmazottak alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására sem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony.

A pótlékok megegyeznek az Mt. szerint általánosan fizetendő pótlékok mértékével. Főbb esetek:

  • éjszakai munkavégzése után 15 %-os éjszakai pótlék jár,
  • a napi 8 órát meghaladó munkavégzése esetére 50 %-os pótlék, vagy szabadidő (de a szabadidő kiadás egyszerűsített foglalkoztatás esetén a gyakorlatban szinte kizárt),
  • munkaszüneti napi munkavégzés esetén 100%-os pótlék.

Szabályozásra kerül az is, hogy mely Mt. szabályok nem alkalmazhatók egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, amelyek ezen munkaviszony átmeneti jellegével indokolhatóak:

  • a munkaszerződéstől nem lehet elállni [Mt. 49. § (2) bek.],
  • nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (Mt. 53. §)
  • vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény (Mt. 56. §), -a távollévő munkavállaló visszatérésekor a bérkorrekció nem kötelező (Mt. 59. §)
  • nem kötelező a részmunkaidő és a határozott idejű foglalkoztatás tekintetében a munkavállalókat tájékoztatni az üres álláshelyekről, illetve a munkáltató nem köteles részmunkaidőben foglalkoztatni kérelmére a 3 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó munkavállalót (Mt. 61. §),
  • a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni (Mt. 80. §),
  • a munkáltató nem köteles a munkavállaló munkájáról értékelést adni a munkaviszony végén (Mt. 81. §),
  • nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének [Mt. 97. § (4)-(5) bek.],
  • nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő- beosztás korlátai (Mt. 101. §),
  • nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (Mt. 122-124. §), ugyanakkor a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani (Mt. 125. §),
  • nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (Mt. 126-133.§),
  • nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása [Mt. 192. § (4) bek.],
  • nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések (Mt. 208-211. §),
  • a munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
  • minta-munkaszerződés (lásd 2010. évi LXXV. törvény melléklete) alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat [Mt. 134. § és 155. § (2) bek.].

2. Munkaviszonyban végzett mezőgazdasági idénymunka

Lehetőség van arra is, hogy mezőgazdasági idénymunkát a munkavállaló „hagyományos” munkaviszony keretében végezzen. Ekkor az Mt. általános szabályai irányadók.

A jogviszony létesítése:

Ellentétben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzésnél írtakra, az általános munkajogi szabályok szerint a munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jön létre, nincs egyéb munkaviszony létesítési jogcím (nincs munkaviszony munkaszerződés nélkül).

A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

A határozott idejű munkaviszony:

Mivel a mezőgazdasági idénymunka az év meghatározott időszakához vagy időpontjához kötődő mezőgazdasági munka, ezért a felek a munkaviszonyt általában határozott időre kötik. A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni (mivel az Mt. a határozatlan idejű jogviszonyt tekinti általánosnak, ezért külön ki kell kötni a határozott időt a munkaszerződésben). A határozott idő lejárta a munkaviszonyt automatikusan megszünteti (ilyenkor tehát nem kell felmondási időt biztosítani, nincs felmondási védelem, végkielégítés, vagy indokolási kötelezettség). A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges (pl. harmadik országbeliek idénymunka-vállalása), a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető.

Jogviszony megszüntetése:

A munkaviszony megszüntetését indokolni kell, amelyből a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie.A munkáltatónak az Mt. alapján lehetősége van arra, hogy a határozott idejű munkaviszonyt is megszüntesse felmondással

  • a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, vagy
  • a munkavállaló képességére alapított okból, vagy
  • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Ebben az esetben mellőzni kell azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkáltatónak egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb a hátralévő időre jutó átlagkeresetet megfizesse.

A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló is köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

Munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos feladatai:

  • társadalombiztosítási járulék,
  • szakképzési hozzájárulás,
  • egészségügyi hozzájárulás,
  • rehabilitációs hozzájárulás,
  • valamint adóelőleg-levonási kötelezettség terheli,

A közteher-fizetési kötelezettségről bevallási kötelezettség terheli, amit a tárgyhót követő hó 12-ig kell megtennie, az Art. szabályai szerint a foglalkoztatott személyes adatain túl a munkaviszony kezdetét és végét, továbbá a munkaviszony meghatározott adatait be kell jelentenie a NAV-nak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A bejelentésnek szigorú határideje van:

  • a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni,
  • a jogviszony megszűnését közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.

Elmondható, hogy a mezőgazdasági munkavégzés munkaviszonyban történő ellátása tehát egy kevésbé rugalmas, több adminisztrációt igénylő foglalkoztatási forma, amely mind a jogviszony létesítésében, mind a megszüntetésében, mind pedig a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettségeknél megmutatkozik. Ugyanakkor az öt éves felső korlátot is figyelembe véve, hosszabb időre biztosíthat foglalkoztatást az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyhoz képest.

Szólj hozzá!