Első lépések őstermelőként

Miután az ember elhatározza, hogy őstermelői tevékenységet kíván folytatni, először is felkeresi a falugazdászt abból a célból, hogy az részére őstermelői igazolványt és az ahhoz kapcsolódó őstermelői betétlapokat adjon ki. Ekkor kell döntést hozni arról, hogy az őstermelő milyen adózási módot szeretne választani. Alapjában véve háromféle mód közül választhatunk:

  • A 10%-os költséghányad alkalmazása: ebben az esetben a bevételeinek 10%-át tekinti költségnek, és a 90% lesz a jövedelem.
  • Tételes költségelszámolás: a számlával igazolt költségeit levonja a bevételből és a fennmaradó összeg lesz a jövedelem. Értékcsökkenést is elszámolhat és veszteséget is elhatárolhat az őstermelő a rá vonatkozó szabályok szerint.
  • Átalányban állapítja meg a jövedelmet, de erre csak a mezőgazdasági kistermelők jogosultak. Ebben az esetben a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni.

Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének 40 százalékát – igazolás nélkül – kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy itt kistermelő alatt a 8 millió forint árbevételt meg nem haladó őstermelőt értjük.

Az őstermelő ugyanúgy jogosult a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételére, ahogy más, az Szja. törvény hatálya alá tartozó adózók, azonos feltételekkel és mértékben.

Döntést kell hozni az Áfa alanyiság illetve a kompenzációs felár kérdésében is. Az Áfa tv. rendelkezései szerint az olyan áfa adóalanyra, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, különös szabályok vonatkoznak (kompenzációs rendszer szerinti adózás: Áfa tv. XIV. Fejezet). Lényeges, hogy amennyiben az őstermelő várhatóan nem lesz kötelezett az Áfa alanyává válni, a mentességet akkor is minden esetben a kompenzációs felár érvényesítése mellett válassza! Ezt elsősorban akkor fogja használni az őstermelő, ha felvásárlónak értékesít, mely ügyletnek alapbizonylata a felvásárlási jegy.  Kompenzációs felár= felvásárlási ár – kompenzációs százalék, azaz teljesen az előzetesen felszámított áfához hasonlóan viselkedik és úgy is kell kezelni. A kompenzációs felár pontos mértékét az Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. része határozza meg, terméktípustól függően. Általánosságban a növények a 12%,az állatok, állati eredetű termékek a 7%-os kategóriába tartoznak.

Részemről azt szoktam javasolni a hozzám forduló ügyfeleknek, hogy ne féljenek sem a tételes költségelszámolástól, sem az Áfa alanyiságtól. Egyik sem harap, enni sem kér, és például egy beruházás esetén sokkal nagyobb mozgásteret biztosít nekünk, mint az egyéb adózási formák.

Szólj hozzá!