GYAKORI KÉRDÉSEK

Itt találhatod meg a leggyakrabban feltett kérdéseket az őstermelő-kistermelő témakörben.

FIGYELEM: a Gyakori Kérdéseket folyamatosan bővítjük!

Általános témák

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja törvény) rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő:

– az a 16. életévét betöltött,

– nem egyéni vállalkozó magánszemély,

– aki a saját gazdaságában az Szja törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat,

– és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik,

– ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt

– és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is,

– mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Az őstermelő a saját gazdaságában megtermelt alapanyagot, elsősorban friss terméket termel. Ilyenek például a zöldségek, gyümölcsök, gomba, illetve az állattartás esetén mondjuk a tojás. Ezek a termékek alaptermékek.

A kistermelő is lehet őstermelő, de ő a saját maga által megtermelt alapanyagokat, alaptermékeket feldolgozhatja. Ez a NÉBIH által ellenőrzött és engedélyezett módon történik, ehhez szükséges már az engedély, valamint számos feltételnek kell megfelelni. DE jöjjön a csavar: lehetsz úgy is kistermelő, hogy nem vagy őstermelő! 🙂

Erre egy példa: jómagam méhész végzettséggel rendelkezem. Kiváltottam az egyéni vállalkozói igazolványt, amelyben engedélyeztetve van a méhészet is mint tevékenységi kör, és így van kistermelői engedélyem.

Tehát kistermelő lehet őstermelő és egyéni vállalkozó. Nem lehet Kft, Bt.

De jöjjön egy példa az őstermelőire: ha valakinek van egy kertészete, nagy mennyiségű barackot termel, amelyet feldolgozatlanul többnyire nagykereskedőknek, felvásárlóknak vagy áruházaknak értékesít, akkor ő csak őstermelőként végzi ezt. A kistermelő ezzel szemben például az, aki a megtermelt barackot feldolgozza és lekvárt főz belőle, majd ezt csomagolja a jogszabálynak megfelelő módon és így értékesíti. A kistermelő lehet őstermelő vagy egyéni vállalkozó. Nyilván itt az, hogy ki melyiket választja függ attól, hogy mi éri meg jobban. Az esetek döntő többségében az őstermelő a jobb, pláne ha mezőgazdasági végzettsége nincs az illetőnek.

Összegezve:

Lehetsz kistermelő anélkül, hogy őstermelő lennél (ha mondjuk egyéni vállalkozó vagy).

Lehetsz őstermelő, miközben kistermelő nem vagy (példa a feldolgozatlan barack nagybani értékesítése).

Első lépések

Őstermelői igazolványt a helyileg illetékes falugazdász hivatal adja ki. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján van egy kereső, aminek a segítségével megtalálod a hozzád legközelebb esőt.

KATTINTS IDE

Ha már megtaláltad azt a falugazdász hivatalt ahova tartozol, akkor azt javaslom érdeklődj előtte telefonon, de ami biztosan kelleni fog az őstermelői igazolvány kiváltásához  az a személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya. Javaslom, hogy előtte beszélj egy könyvelővel, hiszen nem mindegy, hogy főállású vagy másodállású őstermelő leszel, igényt tartasz e kompenzációs felárra, adózási forma se mindegy, hiszen ha kis mennyiségben szeretnél értékesíteni sokkal jobb lehet az alanyi adómentesség. Arról nem is beszélve, hogy lesznek nyomtatványok amiket be kell majd adni, és egy könyvelő nagy segítség tud lenni ebben, inkább fizesd ki azt a pár ezer forintot.

Amikor a termékeidet eladod és pénzt fogadsz el érte akkor bizony szükség lesz rá. Így mindenféleképpen javaslom, hogy miután az adózással kapcsolatos kérdéseket átbeszéltétek a könyvelőddel, majd kiváltottad az őstermelői igazolványt, látogasd meg a helyileg illetékes adóhivatalt és igényelj adószámot. Ha személyesen teszed meg, akkor azonnal megvan az adószám, mehetsz az írószerbe nyugtatömböt venni.

De lehet ügyfélkapunk keresztül is igényelni, ebben segíthet a könyvelőd, ebben az esetben viszont van egy kis átfutási idő.

Az adószám kiváltását a helyileg illetékes NAV-nál teheted meg. Amit feltétlenül vigyél magaddal, az a személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya, illetve az ideiglenes őstermelői igazolványod, mert azt is elkérhetik.

Hogy melyik NAV ügyfélszolgálat van hozzád a legközelebb azt a NAV oldalán található keresőből megtudhatod IDE KATTINTVA.

Ebben a helyileg illetékes hatósági állatorvos illetve a NÉBIH munkatársai lesznek a segítségedre. Azt javaslom keresd fel őket, mond el nekik pontosan mit szeretnél értékesíteni, mi az amit te megtermeltél, feldolgoznál és mondjuk a piacra vinnél. Egy példa: van 5 db szilvafád, ami rengeteg szilvát terem. Te nem sima gyümölcsként szeretnéd értékesíteni, hanem lekvárnak kifőznéd és kiüvegezve, felcímkézve háztól és a helyi piacon árulnád. Ha ezt elmondod nekik, akkor ők tájékoztatni fognak mi szükséges ahhoz, hogy megkapd a kistermelői regisztrációs számot.

Amennyiben nem tudod, hogy hol találod a legközelebbi NÉBIH irodát, akkor hívd fel a központi telefonszámukat: 06-1/ 336-9000.

Lehet nekik emailt is írni, de arra számítani kell, hogy 2-3 hét mire válaszolni fognak: [email protected]

Kistermelői általános kérdések

Igen, vannak bizonyos korlátozások a kistermelői értékesítés kapcsán.

Egyik a mennyiségi, tehát hogy hetente és/vagy éves szinten az adott termékből mennyit lehet értékesíteni, ezt a következő képen szemléltetem:

A másik korlátozás pedig az értékesítés helyére vonatkozik:

A kistermelő az engedélyezett általa előállított termékkel  közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt láthat el.

Pontosan mit is takar a régión belüli kifejezés: a kistermelő gazdaságának helye, illetve a termék-előállítás helye szerinti megyében lévő, valamint budapesti.

Tehát ez annyit tesz, hogy mindenki a saját megyéjében és Budapesten.

Ez alól persze van kivétel is:

A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

FONTOS: kistermelő vásáron, piacon húst nem értékesíthet! Házhoz viheti a végső fogyasztónak régióján belül, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek is értékesíteni lehet.

A kérdés összetett, hiszen attól is függ a válasz, hogy a kistermelő az mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó…

MERT: őstermelő nem tud tevékenységi kört felvenni! Tehát már itt bukott a dolog, hiszen ahhoz, hogy valaki webáruházat üzemeltethessen kell a 4791-es tevékenységet engedélyeztetni, ehhez pedig minimum egyéni vállalkozói kell (vagy Kft, Bt. de ugye ők nem lehetnek kistermelők, így maradt az egyéni vállalkozó).

VISZONT: a kistermelői rendelet pontosan fogalmaz, hogy hogyan értékesíthet a kistermelő, függetlenül attól, hogy egyéni vállalkozó e…

“közvetlenül a végső fogyasztót” – ez egy fontos megfogalmazás a rendeletből… Tehát ha van is webáruháza az egyéni vállalkozó kistermelőnek, bizony saját magának kell odaadnia a fogyasztónak a kezébe a terméket. Futárszolgálat és posta nem lehetséges! Valljuk be 200 km-t nem biztos, hogy megéri utazni.. na meg képtelenség is komolyan kiszolgálni a vevőket, erre megfelelő apparátus kellene (autók, személyzet, ÉS PÉNZ).

Azt persze meglehet tenni, hogy valaki egyéni vállalkozó kistermelőként készít webáruházat és mondjuk csak a saját településéről tudnak rendelni. A kérdés érdemes e ezzel foglalkozni. Nem hiszem…

Természetesen a webáruház nem csak ennyiből áll, hiszen be kellene jelenteni a helyileg illetékes jegyző felé, aki már hivatalból értesíti a NÉBIH-et.

Először is ami a legfontosabb, kell a hatósági állatorvosi bizonyítvány, ezt a kistermelői regisztrációt (és helyszíni szemlét) követően fogsz megkapni postai úton. Ez mindig nálad kell legyen, vagy legalább a másolata amikor a termékedet értékesíted! Ez a kiállítás dátumától egy évig érvényes, meghosszabbítani évente lehet, de nem automatikus, ismét be kell menni és kérni a meghosszabbítását!

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékekkel kapcsolatban. Ebben fel kell tüntetni a termék mennyiségét, az előállítás idejét, az értékesítés mennyiségét idejét és helyét. Egyszóval dokumentálni kell a termék útját, hogy ha kijön a NÉBIH ellenőrízni, akkor pontosan lássa a hatósági személy azt, hogy Mari néni készített a kertben lévő szilvafák gyümölcséből 150 db 500 g-os üveg szilvalekvárt ekkor is ekkor, ezeket itt és itt értékesítette ekkor és akkor.

A nyilvántartást vagy annak a másolatát az értékesítés helyén kell tartani, és 2 évig megőrizni.

Ezen felül a kistermelőnek minden egyes előállított élelmiszerről adatlapot kell vezetnie. Ennek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállításának helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben (a szilvalekvár esetében a szilva ami a legtöbb benne, utána a cukor…), a fogyaszthatósági/minőségmegőrzési időtartamot, tárolási hőmérsékletet.

NEM! Sajnos sokan azt hiszik ha kiviszik személyesen, vagy családtag közreműködésével akkor lehet, de nem. Ha figyelmesen olvassuk el a kistermelői rendeletnek azt a részét, ami azt mutatja be, hogy HOL értékesíthet a kistermelő, akkor világosan kiderül, hogy csak 40 km-es körzetben és Budapesten, kivéve a nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat, mert azokat az egész országban lehet értékesíteni. DE csak Magyarország területén! Nem lehet eladni külföldre. Mindegy mi vagy, lehetsz egyéni vállalkozó akkor sem.

Jogi kérdések

Minden telek-tulajdonosnak joga van az ingatlana megközelítéséhez, ha ez máshogy nem lehetséges, a megfelelő közvetlenül szomszédos ingatlanon történő átjárással. A polgári jogban az ilyen telket uralkodó teleknek hívják, míg azt a telket, amely ilyen Ptk. szerint átjárási lehetőséget kell biztosítani: szolgáló teleknek. Ez lényegében átjárási útszolgalom, melyet vagy közös megegyezéssel az ingatlanokra (uralkodó és szolgáló telek) rá lehet jegyeztetni, vagy annak megállapítása bíróságtól is kérhető.

Általában a beépíthetőség korlátozása vagy kizárása az ingatlan területének növelésével megszüntethető. Ennek egyik módja lehet a telekegyesítés, akár osztatlan közös tulajdonban is.

A telek-összevonást követően kialakuló beépítési % -ról, a beépíthető felépítmények jellegéről nagyságáról tájékozódjon az illetékes építésügyi hatóságtól. Ha a terület a Balaton-Törvény szabályozása alá esik, különös tekintettel érdeklődjön arról, hogy csatorna hiányában kaphat-e, ill milyen feltételekkel építési engedélyt.

Az önálló telek kialakításához szükséges önálló telekméret nagyság településenként van leszabályozva. A helyi rendezési terv és építési szabályzat dönti el azt, hogy egy telek hány százalékban beépíthető, ill. a telek mely részére lehet építeni. Ha az Önök esetében a helyi szabályozás az önálló helyrajzi számon történő telekkialakítást nem teszi lehetővé, azt kell megvizsgálni. hogy osztatlan közösben, kizárólagos természetbeni használat mellet az eladásra szánt telekrészre lehet-e önálló épületet építeni, ill. milyen paraméterekkel. Erről az illetékes építéshatóságnál tájékozódhat.

Fontos tájékozódni arról is, hogy a közműcsatlakozás milyen feltételekkel oldható meg az eladásra szánt telekrész esetében. E tények ismeretében dönthet úgy, hogy a telek egy részét osztatlan közösben építésre meghirdeti.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet. Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

A művelés alól kivett területnek minősülnek a település belterületének egy hektárt el nem érő földrészletei, valamint azok a területek, amelyen erdő- vagy mezőgazdasági művelést nem folytatnak. Ilyen területen mezőgazdasági bérlemény fogalmilag kizárt.

Az illetékes hegybíró nyilatkozata dönti el, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott borszőlő ültetvény van-e a kérdezett zártkerti ingatlanon vagy sem. Ha igen, akkor a művelés alóli kivonás csak akkor lehetséges, ha a szőlő kivágásra kerül, arról a hegybíró helyszíni szemle alapján meggyőződik és írásbeli igazolást állít ki arról, hogy az ingatlanon borszőlő ültetvény nem található. Az igazolás eredeti példányát kell az illetékes földhivatalhoz benyújtani a zártkerti művelés alóli kivonási kérelem mellé.